Ma reggel kipihenten ébredtem, és nyugodt voltam. Már régóta ébredek nyugodtan szombatonként. Pedig a szombat a látogatás napja. Nem sokára értem jön apám, és bemegyünk anyámhoz a szanatóriumba. Már összekészítettem a csomagját, egy kis sütemény van benne, a legfrissebb…

Otthon egy doboz fagyival a tévé elé kucorodva, azon gondolkodtam, amiről Célivel beszéltünk. Bud mindig is sokat jelentett számomra, hiszen gyerekkorunk óta ismerjük egymást, és egyke lévén sokáig a bátyámként tekintettem rá. 3 évvel idősebb, mint én, és azért kerültünk…

3 órával, néhány vendéggel (délutáni holtidő) és sok mandulás puszedlivel később Céli végre visszatért beszerző körútjáról, úgyhogy visszamehettem az íróasztalom mögé a frissen szerzett számlákkal együtt.   - Bud volt már itt? – jelent meg hirtelen Céli, az…

- Hey Al! – hallottam meg Buddy hangját a hátam mögül, miközben épp egy asztalt töröltem fényesre. - Szia Bud! Mi a helyzet? - Semmi… Csak gondoltam benézek hozzátok, hogy minden rendben van-e! - Ahaaa, és ennek semmi köze Céli frissen sült, finoman illatozó, omlós…

Emlékezz a halálra! – mondta, miközben a vállamnál fogva rángatott, és próbálta kicsikarni belőlem, hogy mi történt; mi történt a nővel a folyóparton. Ki okozta a véraláfutásokat a karján, csuklóján, arcán és a nyakán.   Alice vagyok. Halállátó. Nem jósnő,…